Ez az év más volt, mint ami megszoktunk. Ezért úgy határoztam, az én újévi jókívánságom is eltér az eddig megszokottól.
Én azt kívánom mindenkinek, hogy találja meg a saját boldogságát. Azt az utat, ami az övé. Ne akarjunk mindenáron valaki után menni, mert nem biztos, hogy a mi utunk is arra vezet.
Azt kívánom, hogy tanuljuk meg észrevenni a csodát, ami a szürke hétköznapokban rejlik!
Tanuljuk meg elfogadni a saját történetünket, akkor is, ha magunktól nem ilyet írnánk! Mert talán nem érdemes megváltoztatni a nekünk szánt történetet, hiszen, nem tudjuk, mit hoz a másik befejezés. Talán el kell fogadnunk, hogy vannak dolgok, amiket egyszerűen nem értünk.
Tudjuk elfogadni, hogy amik a hétköznapokban olykor szétszaggatják a lelkünket, valójában talán apró nyílások, amelyeken keresztül megpillanthatjuk az igazi szépséget.
Tanuljuk meg feladni a neheztelést, az elégedetlenséget a háláért, a haragot az örömért, a megszokott dolgokat az új izgalmáért!
Tanuljunk meg kevesebbet kérni és sokkal többet adni!
Tanuljunk meg vigyázni egymásra!
Tanuljunk meg elvárások nélkül önzetlenül szeretni!
Én ezt kívánom az új évre!