Képes vagy minden napra úgy tekinteni, hogy ajándékba kaptad? Akkor is, ha hajnalban csörög a vekker? Ha fáradt vagy? Ha esik az eső? Ha semmi nem úgy alakul, ahogy eltervezted? Észre tudod-e venni a szépet, akkor is, ha minden szürke, ha éppen fáj, vagy csak rossz kedvű vagy? Lásd meg, hogy amikor reggel felébredsz, újabb… Tovább »
Ajándék
Képes vagy minden napra úgy tekinteni, hogy ajándékba kaptad? Akkor is, ha hajnalban csörög a vekker? Ha fáradt vagy? Ha esik az eső? Ha semmi nem úgy alakul, ahogy eltervezted? Észre tudod-e venni a szépet, akkor is, ha minden szürke, ha éppen fáj, vagy csak rossz kedvű vagy? Lásd meg, hogy amikor reggel felébredsz, újabb… Tovább »

Fél éve ebben a kertben pihenek meg, amikor “erre járok”. Fél éve ez a kert a békét, a nyugalmat jelenti nekem. Igazán megszerettem. Bár már november van, minden alkalommal megkapom azt a csodát, hogy a padon ülve gyönyörködhetek benne.Fél év az életünknek csak egy kicsi része, mégis ennyi idő alatt rengeteg minden történhet.Ebben a fél…
“A legszebb nap? A ma.A legnagyobb akadály? A félelem.A legkönnyebb? Tévedni.Minden rossz gyökere? Az egoizmus, az önzés.A legveszedelmesebb vereség? A bátorság hiánya.A legjobb tanítók? A gyermekek.A legveszedelmesebb? A rossz kedélyállapot.A legközönségesebb érzés? A bosszú és a gyűlölet.A legszebb ajándék? A megértés, az együttérzés.A nélkülözhetetlen? Az otthon, a valahová tartozás.A jóleső érzés? A belső béke.A legjobb…
Mindig csodálattal nézek a táncosokra. Amikor belekezd az ember, örömét leli benne. Ha jól csinálja, a szenvedélyévé válik. Minden alkalom, amikor táncolhat, örömet okoz neki. Aztán egyre több munkát kell belefektetnie azért, hogy továbbléphessen. És az, amit a külvilág lát, csak a felszín. A felszín alatt pedig ott van a hétköznapok valósága. Mire egy produkció…
“Légy olyan ember… aki észreveszi a hóban kinyíló virágot.Légy olyan ember… aki úgy ad, hogy nem vár viszonzást érte.Légy olyan ember… aki rámosolyog a másikra akkor is, ha nem mosolyognak vissza rá.Légy olyan ember… akinek a panaszánál több a kedves mosolya…Légy olyan ember… amilyen szeretnéd, ha lenne a másik.Légy olyan ember… amilyennek azok látnak, akik…
Vannak napok, amikor nem megy.Amikor hiába szorítjuk össze a fogunkat, hiába szorítjuk ökölbe a kezünket, nem megy, amit elterveztünk.Ezek azok a napok, amikről keveset vagy egyáltalán nem beszélünk, de ez is része a történetnek.De talán ezekből a pillanatokból tanulhatjuk a legtöbbet. Elfogadást, alázatot, türelmet. Megtanulni, hogy nem biztos, hogy a mi terveink jók, olykor tudni…
“A váróterem tömve, emberek tucatja várja a következő infúziós kemoterápia dózisát. Sok kétségbeesett arc, magány, kiszolgáltatottság és borzalmasan sok várakozási idő, mely idegtépő. Ridegség mindenhol, az emberek közönnyel ülnek és várnak. Kivéve 2 idős nénit, akik mosolyogva beszélgetnek, már-már szinte kacorásznak.A helyzet abszurdnak tűnik, az emberek csak rosszallóan tekintgetnek oda.Mi lehet ennyire boldogsággal teli, mikor…
Az elmúlt évek, hónapok, hetek nyomát számos sebhely és seb őrzi rajtam. Vannak láthatóak, és persze láthatatlanok is a lelkemben.A testi sebeket bekötjük, beragasztjuk, a lelkieket mosoly mögé rejtjük. Takarjuk, így védjük a külvilág szennyeződéseitől. És persze nem is nagyon akarjuk láttatni őket, mert így könnyebb. Nincs kérdés, nem kell magyarázkodni. Az elmúlt hónapokban újra…